Mikor ezt a cikket megláttam, egy gondolat jutott az eszembe: Ez igen! Több ilyen kezdeményezés kellene!!!
Kíváncsi vagyok, hogy ti mit szóltok hozzá!? :)
A Kelenföldi Pályaudvar lett az egyik szerencsés helyszín,
hiszen új ruhába öltöztetik a Színes Város mozgalom nyertesei. A
márciusban meghirdetett pályázat szerint bárki bármilyen felülettel
pályázhatott, egy lényeges szempont van csupán: a helyszínnek, amely a
fotón szerepel, forgalmas helyen kell lennie.
Aki
kénytelen a Kelenföldi Pályaudvar aluljárójában közlekedni, az
jártában-keltébenbizonyára Dante gondolatait idézi: Ki itt belépsz,
hagyj fel minden reménnyel. Ha nem is pont ezekkel a szavakkal de
bizonyára valami hasonlóra gondol a szürke/fekete koszhadt járófelület, a
törött lámpatestek , a mocskos falak láttán. Hiába tudja az arra járó,
hogy ez csupán átmeneti, csak néhány évig tart míg el nem készül a
Metro. Ezt a lélekromboló szürke látványt oldhatja a május 26-án
átadásra kerülő színes varázs falfestmény, amely az aluljáró bejáratát
hivatott díszíteni.
A Táncsics Mihály Tehetséggondozó Kollégium
önkéntes diákjai festették ki a Kelenföldi Pályaudvar aluljárójának
bevezető portálját. A szabadtéri művész akció A MÁV Zrt. és a Színes
Város Mozgalom közötti együttműködése által meghirdetett pályázat nyomán
valósulhatott meg. Így kapta meg új arculatát a vasúti gyalogos
aluljáró bejárati fala. A pályázat nyertes diákok önkéntes munkában
készítették el alkotásukat, ahol stílszerűen a város és a vidék
találkozását jelenítették meg falfreskójukban.
A
diákok felváltva, csoportokban dolgoztak délelőtt és délután is, kinek,
hogy volt szabadideje, energiája, de a kemény mag egy 10-12 fős
társaság nap-nap után ott egyensúlyozott a létrákon, hogy egy új
hangulatot kapjon a hangulatoktól és esztétikumtól mentes aluljáró.
Történetünk
márciusban kezdődött, amikor a Táncsics Mihály Tehetséggondozó
Kollégium megnyert egy „street art”, illetve városszépítő pályázatot. Az
első mítingre a Színes Város Csoport pedagógiai programjának
koordinátoraival március 26-án került sor, itt kapta meg mindenki a
feladatait – meséli Dere Zsófi, a csapat sajtós csapatának diáktagja.
Innentől a látványterv kidolgozása volt a fő szempont.
A
„város és vidék”, mint yin és yang, egyik sem él a másik nélkül: erre
akartunk rávilágítani - folytatja Dere. Ebben közreműködött két alkotó
koordinátor a Pillangóhatás Program részéről: Jánosi Anna és Bakó Tamás -
mindketten a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen diplomáztak. A terveket
később szavazásra bocsátották az interneten illetve a kiválasztott
plázákban manuális módon.
A munka során nem várt nehézségek is
jelentkeztek: a festés második napjának éjszakáján graffitisek
összefirkálták az alapozást. Az alapot újra fel kellett vinni, innentől
azonban már a környékbeliek szimpátiáját is elnyertük, esténként nem
egyszer hajléktalanok vigyázták az alkotást – meséli Dere.
„Pár
hónap alatt kellő kitartással és optimizmussal valóra váltottunk egy
kollektív álmot, ami most bárki számára elérhető és megtekinthető
Kelenföldön. Büszke vagyok a gárdánk összes tagjára, nem akármilyen
nyomot hagytunk a város e kietlen részén – mutat rá Dere Zsófi.
A
nemzeti vasúttársaság társadalmi felelősségvállalási programja keretében
indította együttműködését a Színes Város Mozgalom városszépítő
szervezettel. A mozgalom, illetve az Örökség és Társadalom Alapítvány
Pillangóhatás Pedagógiai Programba kapcsolódó diákok alkotásukkal
lényegesen javítják e környéken a városi épített környezet vizuális
minőségét.
Az
együttműködés keretében a MÁV Zrt. a Kelenföld állomás aluljáró mintegy
160 m2-es bejárati felületet biztosította, ahol a pályázat nyertes
Táncsics Mihály Tehetséggondozó Kollégium diákjai lelkes, önkéntes
munkával valósították meg a festési projektet.
“A helyszín
kiválasztásakor nem csak azt tartottuk szem előtt, hogy amit
megszépítünk, minél inkább lepusztult legyen, hanem azt is fontosnak
gondoltuk, hogy a kiszínesítés előtt álló felület fontos legyen
közlekedési szempontból is” -mondja Izing Máté diákkoordinátor. “A
kelenföldi pályaudvar Budapest nyugati bejárata, amely fontos
közösségközlekedési csomópont. Itt nap, mint nap utaznak át emberek
tízezrei, sokszor csak ennyit látnak Budapestből.”
“Kollégistákként
többnyire mindannyian vidékiek vagyunk, néhány éve kerültünk
Budapestre, és fontosnak tartjuk, hogy az erre járó budapestieknek
megmutathassuk, hogy vidéki a városival, öreg a fiatallal együtt tud
alkotni a legszebben, és csapatban tudunk kiteljesedni igazán. A
falfestmény fő motívuma a város és vidék találkozása lesz.”
Pedagógiai program a gyerekek esztétikai és művészeti neveléséért
Victor
Vasarely szellemi öröksége nyomán a Színes Város azt a gondolatot
értelmezte újra, amely szerint a művészeteknek ki kell vonulniuk a
közterekre, hogy így színesítsék a szürke, néhol rendkívül lepusztult és
elhanyagolt környezetet. Ebbe az izgalmas munkába szeretnék bevonni az
ifjúságot is, ezért jött létre a Pillangóhatás Pedagógiai Program (PPP),
amelynek célja, hogy minél több tanulót kapcsoljon be a
városszínesítésbe, részt vállalva a gyerekek és fiatalok esztétikai és
művészeti neveléséből.
A PPP a Színes Város Mozgalom pedagógiai
projektjének indult 2010-ben Budapesten. Miután az első helyszín, a
Pöttyös utca és környéke kiszínesedett Ferencvárosban, a projekt
programmá nőtte ki magát. Az ünnepélyes átadón köszöntőt mondott Dr.
Bácskai János, Ferencváros polgármestere, fellépett a Jack Robinson
Zenekar, két diák elkészítette a Pöttyös utca himnuszát, amit elő is
adtak a programon, az egyik épület köré, amit kiszínesítettünk, a
helyiek önszorgalomból virágot ültettek és üdítővel támogatták a munkás
fiatalokat, a falfestmények bekerültek a Műcsarnokba, egy pályázat
különdíjának elismeréseként, továbbá a programról nagy sikerű előadást
tartott Pfeffer Józsua diákkoordinátor a világ legeredetibb ötleteit
bemutató nemzetközi TED sorozat TedxYouth Budapest nevű konferenciáján.
A
PPP több pedagógiai célt is megfogalmaz, egyfelől cél, hogy a tanulók
önmaguk végezzék a munkát, építsék fel a festési projektet, és minden, a
falfelület kifestéséhez kötődő tevékenységen külön diákcsoportok
dolgozzanak. Vagyis a tervezést, a kivitelezést, a fotós- videós
dokumentációt, az átadási ceremóniát, és a kommunikációt együtt,
csapatmunkában végezzék, hogy megismerjék a munkaerő-piaci projektalapú
munkavégzést. Cél másfelől az, hogy a falfelületre festett társadalmi
probléma kiválasztása közben a tanulók mélyebben megismerkedjenek a
témával, kritikai gondolkodásuk fejlődjön és ismereteik bővüljenek a
megalapozott véleménynyilvánításhoz, valamint véleményük legális és
kulturált keretek között való megfogalmazásához.
Pedagógiai cél
továbbá az önszabályozott munkavégzés és olyan kulcskompetenciák
fejlesztése, mint a szociális és állampolgári kompetencia, digitális
kompetencia, anyanyelvi kompetencia, kezdeményezőképesség és vállalkozói
kompetencia, matematikai kompetencia, esztétikai-művészeti tudatosság
és kifejezőképesség, és a feladatorientált hatékony, önálló tanulás
kompetenciája. Végül, de nem utolsó sorban hangsúlyos szándékunk az
önkéntes munka, proszociális közösségi tevékenység megszerettetése a
tanulókkal.
Az
Örökség és Társadalom Alapítvány biztosítja a pedagógiai programot és a
személyre szabott konzultációt a pedagógiai folyamat során, magára
vállalja a falfelület kifestésének engedélyeztetési folyamatát,
biztosítja a festéket, és a szakmai támogatást mind a pedagógus, mind a
diákok számára a projekt különböző fázisaiban.
Az Örökség és
Társadalom Alapítvány elvárása az, hogy a jelentkező iskola befogadja a
programot, beépítse a munkarendjébe, ajánlása, hogy évfolyamokon átívelő
program legyen, és a tanár koordinátor mellett legyen egy
diákkoordinátor is. Hozzájárulunk ahhoz is, hogy az iskolai munka
értékelésébe is bekerüljön a tanuló projektben végzett munkája.
A
munka alatt folyamatosan zajló fotós- videós dokumentáció
eredményeképpen egy, vagy több rövidfilm készül a teljes
munkafolyamatról. A köztérszínesítést követően a diákok oklevél
formájában visszajelzést kapnak arról a munkáról, amiben részt
vállaltak. A visszajelzésben kiemelt hangsúlyt kapnak azok a készségek,
amelyeket érdemes lehet fejleszteni, illetve ami a csapatmunka
szempontjából a jövőben fontos lehet.
2012. február 14-e óta a PPP az ELTE PPK (Neveléstudományi Intézet) gyakorlati tárgyaként felvehető hivatalosan.
Szakmai
partnerek: Corvinus Egyetem Magatartástudományi és Kommunikációelméleti
Intézet; Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Kar-
Neveléstudományi Intézet, Alkalmazott Neveléselméleti Tanszék; Infonia
Alapítvány; Magyar Pedagógiai Társaság; Magyar Urbanisztikai Társaság VIDEÓ:
