Mikor ezt a cikket megláttam, egy gondolat jutott az eszembe: Ez igen! Több ilyen kezdeményezés kellene!!!
Kíváncsi vagyok, hogy ti mit szóltok hozzá!? :)
A Kelenföldi Pályaudvar lett az egyik szerencsés helyszín,
hiszen új ruhába öltöztetik a Színes Város mozgalom nyertesei. A
márciusban meghirdetett pályázat szerint bárki bármilyen felülettel
pályázhatott, egy lényeges szempont van csupán: a helyszínnek, amely a
fotón szerepel, forgalmas helyen kell lennie.
Aki kénytelen a Kelenföldi Pályaudvar aluljárójában közlekedni, az jártában-keltébenbizonyára Dante gondolatait idézi: Ki itt belépsz, hagyj fel minden reménnyel. Ha nem is pont ezekkel a szavakkal de bizonyára valami hasonlóra gondol a szürke/fekete koszhadt járófelület, a törött lámpatestek , a mocskos falak láttán. Hiába tudja az arra járó, hogy ez csupán átmeneti, csak néhány évig tart míg el nem készül a Metro. Ezt a lélekromboló szürke látványt oldhatja a május 26-án átadásra kerülő színes varázs falfestmény, amely az aluljáró bejáratát hivatott díszíteni.
A Táncsics Mihály Tehetséggondozó Kollégium önkéntes diákjai festették ki a Kelenföldi Pályaudvar aluljárójának bevezető portálját. A szabadtéri művész akció A MÁV Zrt. és a Színes Város Mozgalom közötti együttműködése által meghirdetett pályázat nyomán valósulhatott meg. Így kapta meg új arculatát a vasúti gyalogos aluljáró bejárati fala. A pályázat nyertes diákok önkéntes munkában készítették el alkotásukat, ahol stílszerűen a város és a vidék találkozását jelenítették meg falfreskójukban.
A diákok felváltva, csoportokban dolgoztak délelőtt és délután is, kinek, hogy volt szabadideje, energiája, de a kemény mag egy 10-12 fős társaság nap-nap után ott egyensúlyozott a létrákon, hogy egy új hangulatot kapjon a hangulatoktól és esztétikumtól mentes aluljáró.
Történetünk márciusban kezdődött, amikor a Táncsics Mihály Tehetséggondozó Kollégium megnyert egy „street art”, illetve városszépítő pályázatot. Az első mítingre a Színes Város Csoport pedagógiai programjának koordinátoraival március 26-án került sor, itt kapta meg mindenki a feladatait – meséli Dere Zsófi, a csapat sajtós csapatának diáktagja. Innentől a látványterv kidolgozása volt a fő szempont.
A „város és vidék”, mint yin és yang, egyik sem él a másik nélkül: erre akartunk rávilágítani - folytatja Dere. Ebben közreműködött két alkotó koordinátor a Pillangóhatás Program részéről: Jánosi Anna és Bakó Tamás - mindketten a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen diplomáztak. A terveket később szavazásra bocsátották az interneten illetve a kiválasztott plázákban manuális módon.
A munka során nem várt nehézségek is jelentkeztek: a festés második napjának éjszakáján graffitisek összefirkálták az alapozást. Az alapot újra fel kellett vinni, innentől azonban már a környékbeliek szimpátiáját is elnyertük, esténként nem egyszer hajléktalanok vigyázták az alkotást – meséli Dere.
„Pár hónap alatt kellő kitartással és optimizmussal valóra váltottunk egy kollektív álmot, ami most bárki számára elérhető és megtekinthető Kelenföldön. Büszke vagyok a gárdánk összes tagjára, nem akármilyen nyomot hagytunk a város e kietlen részén – mutat rá Dere Zsófi.
A nemzeti vasúttársaság társadalmi felelősségvállalási programja keretében indította együttműködését a Színes Város Mozgalom városszépítő szervezettel. A mozgalom, illetve az Örökség és Társadalom Alapítvány Pillangóhatás Pedagógiai Programba kapcsolódó diákok alkotásukkal lényegesen javítják e környéken a városi épített környezet vizuális minőségét.
Az együttműködés keretében a MÁV Zrt. a Kelenföld állomás aluljáró mintegy 160 m2-es bejárati felületet biztosította, ahol a pályázat nyertes Táncsics Mihály Tehetséggondozó Kollégium diákjai lelkes, önkéntes munkával valósították meg a festési projektet.
“A helyszín kiválasztásakor nem csak azt tartottuk szem előtt, hogy amit megszépítünk, minél inkább lepusztult legyen, hanem azt is fontosnak gondoltuk, hogy a kiszínesítés előtt álló felület fontos legyen közlekedési szempontból is” -mondja Izing Máté diákkoordinátor. “A kelenföldi pályaudvar Budapest nyugati bejárata, amely fontos közösségközlekedési csomópont. Itt nap, mint nap utaznak át emberek tízezrei, sokszor csak ennyit látnak Budapestből.”
“Kollégistákként többnyire mindannyian vidékiek vagyunk, néhány éve kerültünk Budapestre, és fontosnak tartjuk, hogy az erre járó budapestieknek megmutathassuk, hogy vidéki a városival, öreg a fiatallal együtt tud alkotni a legszebben, és csapatban tudunk kiteljesedni igazán. A falfestmény fő motívuma a város és vidék találkozása lesz.”
Pedagógiai program a gyerekek esztétikai és művészeti neveléséért
Victor Vasarely szellemi öröksége nyomán a Színes Város azt a gondolatot értelmezte újra, amely szerint a művészeteknek ki kell vonulniuk a közterekre, hogy így színesítsék a szürke, néhol rendkívül lepusztult és elhanyagolt környezetet. Ebbe az izgalmas munkába szeretnék bevonni az ifjúságot is, ezért jött létre a Pillangóhatás Pedagógiai Program (PPP), amelynek célja, hogy minél több tanulót kapcsoljon be a városszínesítésbe, részt vállalva a gyerekek és fiatalok esztétikai és művészeti neveléséből.
A PPP a Színes Város Mozgalom pedagógiai projektjének indult 2010-ben Budapesten. Miután az első helyszín, a Pöttyös utca és környéke kiszínesedett Ferencvárosban, a projekt programmá nőtte ki magát. Az ünnepélyes átadón köszöntőt mondott Dr. Bácskai János, Ferencváros polgármestere, fellépett a Jack Robinson Zenekar, két diák elkészítette a Pöttyös utca himnuszát, amit elő is adtak a programon, az egyik épület köré, amit kiszínesítettünk, a helyiek önszorgalomból virágot ültettek és üdítővel támogatták a munkás fiatalokat, a falfestmények bekerültek a Műcsarnokba, egy pályázat különdíjának elismeréseként, továbbá a programról nagy sikerű előadást tartott Pfeffer Józsua diákkoordinátor a világ legeredetibb ötleteit bemutató nemzetközi TED sorozat TedxYouth Budapest nevű konferenciáján.
A PPP több pedagógiai célt is megfogalmaz, egyfelől cél, hogy a tanulók önmaguk végezzék a munkát, építsék fel a festési projektet, és minden, a falfelület kifestéséhez kötődő tevékenységen külön diákcsoportok dolgozzanak. Vagyis a tervezést, a kivitelezést, a fotós- videós dokumentációt, az átadási ceremóniát, és a kommunikációt együtt, csapatmunkában végezzék, hogy megismerjék a munkaerő-piaci projektalapú munkavégzést. Cél másfelől az, hogy a falfelületre festett társadalmi probléma kiválasztása közben a tanulók mélyebben megismerkedjenek a témával, kritikai gondolkodásuk fejlődjön és ismereteik bővüljenek a megalapozott véleménynyilvánításhoz, valamint véleményük legális és kulturált keretek között való megfogalmazásához.
Pedagógiai cél továbbá az önszabályozott munkavégzés és olyan kulcskompetenciák fejlesztése, mint a szociális és állampolgári kompetencia, digitális kompetencia, anyanyelvi kompetencia, kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia, matematikai kompetencia, esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség, és a feladatorientált hatékony, önálló tanulás kompetenciája. Végül, de nem utolsó sorban hangsúlyos szándékunk az önkéntes munka, proszociális közösségi tevékenység megszerettetése a tanulókkal.
Az Örökség és Társadalom Alapítvány biztosítja a pedagógiai programot és a személyre szabott konzultációt a pedagógiai folyamat során, magára vállalja a falfelület kifestésének engedélyeztetési folyamatát, biztosítja a festéket, és a szakmai támogatást mind a pedagógus, mind a diákok számára a projekt különböző fázisaiban.
Az Örökség és Társadalom Alapítvány elvárása az, hogy a jelentkező iskola befogadja a programot, beépítse a munkarendjébe, ajánlása, hogy évfolyamokon átívelő program legyen, és a tanár koordinátor mellett legyen egy diákkoordinátor is. Hozzájárulunk ahhoz is, hogy az iskolai munka értékelésébe is bekerüljön a tanuló projektben végzett munkája.
A munka alatt folyamatosan zajló fotós- videós dokumentáció eredményeképpen egy, vagy több rövidfilm készül a teljes munkafolyamatról. A köztérszínesítést követően a diákok oklevél formájában visszajelzést kapnak arról a munkáról, amiben részt vállaltak. A visszajelzésben kiemelt hangsúlyt kapnak azok a készségek, amelyeket érdemes lehet fejleszteni, illetve ami a csapatmunka szempontjából a jövőben fontos lehet.
2012. február 14-e óta a PPP az ELTE PPK (Neveléstudományi Intézet) gyakorlati tárgyaként felvehető hivatalosan.
Szakmai partnerek: Corvinus Egyetem Magatartástudományi és Kommunikációelméleti Intézet; Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Kar- Neveléstudományi Intézet, Alkalmazott Neveléselméleti Tanszék; Infonia Alapítvány; Magyar Pedagógiai Társaság; Magyar Urbanisztikai Társaság
VIDEÓ:
Nos? Mit szóltok? :)
Lenne ötletem, hogy hová lehetne ilyesmit készíteni! Nem is kevés!!! :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése