Ez most sajnos nem egy kreatív, "nézzétek mit csináltam" vagy "mit találtam" bejegyzés lesz, hanem a szomorú valóság.
Pénteken a párom azzal hívott fel, hogy hazaért és érdeklődne, hogy mi baj volt, míg nem volt itthon, mert az ajtófélfából gyakorlatilag elég nagy darabok hiányoznak. Értetlenül álltam a vonal túlsó felén, mert nem is értettem hirtelen, hogy hogyan lehet ez.
Aztán hazaértem és ez a látvány fogadott:
Perceken belül hívtuk a Rendőrséget, akik felvették az adatokat és jelezték, hogy a Helyszínelőkre kicsit várni kell, mert éppen a munkájukat végzik. Történetesen szintén a mi utcánkban, csak ott (2 helyen is) be is jutottak! Pénzt és aranyat vittek el, ami könnyen elpasszolható és nincs rajta gyári szám, hogy megbukjanak rajta...
Szombaton "mázli", ha lehet ennek nevezni, hogy nyitva a biztosító, aki felvette az adatokat és megnyugtatott, hogy kb 1 hét (!!!!!!) és megérkezik a kárszakértő.
Biztosan nem hallotta, hogy majdnem betörtek, gyakorlatilag az ajtófélfát szétfaragták, nem alszunk éjszaka és gyakorlatilag reggel a belülről kulcsra zárt ajtót ketten nyitottuk ki negyed óra küszködés után!?!? Végülis nekik mindegy, nem az övék, nem fontos.
No, és akkor még ott van az a csupán kissé fontos tényező, hogy csütörtöktől ünnep van, a kutya sem dolgozik, senki sem lesz elérhető...
Dühítő, hogy egy kis hétvégi pihenést remélve belecsöppen az ember a mai magyar valóságba!
Mindenesetre köszönöm azt a kis szerencsét, hogy hozzánk nem jutott(ak) be. Legalább ennyi öröm ért.
6 megjegyzés:
Jaj! Ez annyira...ijesztő. Tényleg nagy-nagy szerencse, hogy nem jutottak be!!!!
Igen, sajnos ez a szomorú magyar valóság :(
Ó, te jó ég! Kihevertétek már?
Igen, most már jól vagyunk! Sikeresen beszereltettünk egy biztonsági ajtót, ami 12 ponton zár! Így azért csak nyugodtabb az ember! Csak a zsebe üres egy kicsit, mert nem 2 Ft egy ilyen ajtó...
Egyébként érdekes, hogy épp most írtál! A párom telefonon beszélget, az egyik ismerőse hívta, szintén Kecskemétről. Feléjük 4 házba mentek be a METRO környékén, de neki is szerencséje volt, hozzá sem tudtam bemenni, a többiekhez igen...
Beindult a helyi bűnözés, nem is kicsit!!!
Véletlen volt. Most nézem meg a blogokat, mi történt, amíg távol voltam. /Siralmas ez a mai magyar valóság.../
Sajnos igen! Remélem életem egyetlen betörésén túl vagyok!
Megjegyzés küldése