Szuper anyu ajándéka...

Az anyukámmal való találkozás sajnos várat magára, így nem is tudtam felköszönteni a hétvégén, mivel képzeljétek el hol jártam! Zalaegerszegen! Mégpedig nem másért, minthogy versenyezzek a Pécsi Tudományegyetem TDK-ján (Tudományos Diákköri Konferencia).
Ugyan leállamvizsgáztam már februárban,de a szakdolgozatom védésekor felkértek rá, hogy menjek versenyezni, így kipróbáltam magam. Az I. szekcióban versenyeztünk 11-en, amit meg is nyertem :) Sőt! Hoztam egy különdíjat is, így jó dolga lesz a párocskámnak, mert megyünk nyáron 2 napra Siófokra a Hotel Yacht Clubba :)

Na, ehhez mit szóltok? :)

Az anyukám természetesen rögtön meghatódott és el is könyvelte ezt magának, mint ajándékot :) De én már csak ilyen vagyok... tavaly a virág mellé a nyelvvizsgámat vittem haza :)
És persze idén hozzáfűzte, kíváncsi lesz mivel rukkolok elő jövőre :D Hát... erre én is kíváncsi leszek!!! :)

Azért... innen a messzi távolból, boldog anyák napját kívánok az én Szuper anyukámnak, akit nagyon, de nagyon szeretek!!!!!!!

Nadányi Zoltán: Anyu

Tudok egy varázsszót,
ha én azt kimondom,
egyszerre elmúlik

minden bajom, gondom.

Ha kávé keserű,
ha mártás savanyú,
csak egy szót kiáltok,
csak annyit, hogy: anyu!

Mindjárt porcukor hull
kávéba, mártásba,
csak egy szóba került,
csak egy kiáltásba.

Keserűből édes,
rosszból csuda jó lesz,
sírásból mosolygás,
olyan csuda-szó ez.

„Anyu, anyu! Anyu!”
hangzik este-reggel,
jaj de sok baj is van
ilyen kis gyerekkel.

"Anyu, anyu, anyu!"
most is kiabálom,
most semmi baj nincsen,

mégis meg nem állom.

Csak látni akarlak,
Anyu, fényes csillag,
látni, ahogy jössz, jössz,
mindig jössz, ha hívlak.

Látni sietséged,
angyal szelídséged,
odabújni hozzád,
megölelni téged.